Erdélyi népszokások

Ajándékozás:

Az Írekkel ellentétben, Erdélyben az újév népies elnevezése kiskarácsony. Sok helyen ilyenkor is kaptak ajándékot a gyerekek, amit az újévi csikó hozott. A csomagban leginkább alma, dió, pogácsa, és hasonló apróságok voltak.

Éjféli éneklés:

Az éjféli mise után a férfiak – főleg református vidékeken – felmentek a templomtoronyba és egyházi énekeket adtak elő.

Gazdagság:

A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.

Hiedelem: Éjfélkor az állatok tudnak beszélni és elárulják, hogyan bánik velük a gazdájuk.

Jóslás:

Az idősebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek a formája elárulta a jövőt. Például a bölcső alakú gyermekszületést jelzett.

Szerelemjóslás:

A leányok valamilyen nyers tészta közepébe apró papírokra írt férfineveket tettek. Talán ez a legismertebb néphagyomány. Éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.
Aki csak arra volt kíváncsi, hogy férjhez megy-e az újévben, az kiszaladt a disznóólhoz, belerúgott a falába, és várta az eredményt. Ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az újévben férjhez mennek.

Tilalmak:

Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. Tilos volt a szárnyas ételek fogyasztása, mert ilyenkor elrepült a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az előretolja a gazdagságot. Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, akkor balszerencse érte a háziakat.

Tréfák:

Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, a gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.

Újévköszöntés:

Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplővel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntő verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.

Forrás: „Adatok a téli néphagyományok ismeretéhez” c. könyv

(Jakab Réka)