Két történetet írok le most, mindkettőt hallottam, illetve olvastam.


Vidéken történt - talán nem is itthon-, hogy a szoptatós szuka kutya, mint rendesen, az erdő szélén sétált élelem után kutatva. Hogy a szag, vagy a hangok után haladva, de rátalált egy csomagra, mely egy csecsemőt rejtett. Gondolkozás nélkül hazavitte hát a kéthetes kislányt, s úgy próbálta nevelni, ahogy saját kölykeit. A kutya gazdája szerencsére észrevette, hogy egy „új kölyökkel gazdagodott az alom”, s hívta a rendőrséget. Az orvosok szerint a gyermek két napot töltött az erdőben, de ennek ellenére jól van. Köszönhető ez annak a bátor kutyának, aki a babát először egy forgalmas úton, majd egy szöges drótkerítésen keresztül szállította haza egyetlen karcolás nélkül.





Romániában egy Vaslie névre hallgató kutya a kukoricásból vitt haza egy csecsemőt. Gazdái egy napon arra ébredtek, hogy Vaslie idegesen kaparja az ajtót, és hangosan ugat. Kinyitották hát neki az ajtót, s a kutyus kirohant, mire ők is utána indultak. Az eb egy mozgó batyut hozott magával, melyet kinyitva - a házaspár legnagyobb meglepetésére – egy újszülött kisfiút pillantottak meg. Azonnal értesítették erről a polgármestert, mivel azt hitték, a kutya ellopta valahonnan a csecsemőt. Ez viszont nem így történt; sehonnan sem hiányzott egyetlen gyerek sem. Később kiderült, hogy a gyermeket szülei elhagyták, így az első dorgálás után a kutyus hatalmas dícséretet és sok finomságot kapott hősies tettéért.

(Jakab Réka)