A farsang azon népszokásaink egyike, melyhez nem kapcsolódik egyházi ünnep, viszont kiölhetetlenül él bennünk. Kiölhetetlenül, hiszen nem tudták megakadályozni az embereket abban, hogy megtartsák akkor sem, ha tűzzel, vassal tiltották. Rengeteg néphagyomány kapcsolódik hozzá. De mi is a farsang?

A farsangi időszak vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap - nagyböjt) tart. Változó hosszúságú ünnep, melynek legmozgalmasabb időszaka a vége, az utolsó három nap (farsang-vasárnaptól, húshagyó keddig). Ekkor rendezik meg világszerte a nagy karneválokat, farsangi mulatságokat (Velence, Rio de Janeiro).

Tulajdonképpen a 40 napos böjt előtti féktelen mulatozás, evés-ivás a mozgatója. Szívesen kötöttek ilyenkor házasságot, szerveztek bálokat. Ilyenkor felrúghatták a szabályokat, kigúnyolhatták mindazt, amit évközben nem tehettek, amivel / akivel problémájuk volt. Bohóckodtak, a férfiak és a nők ruhát cseréltek, maszkokat, jelmezeket készítettek. Igazi felszabadulás volt az embereknek rengeteg szórakozással, és nem mellékesen, a 40 napos böjt előtt hatalmas evészetekkel. És nem utolsó sorban, elbúcsúztatták a telet.

Idén a farsang február 16.- 24.-ig tart. Február 22.-én lesz farsang-vasárnap, 23.-án farsang hétfő, és 24.-én húshagyó kedd. 25.-én nagyböjt, hamvazószerda, majd az azt követő napon február 26.-án a mindenki által nagyon szeretett torkos csütörtök.

Farsang hétfő, húshagyó kedd, és hamvazószerda, tehát az ünnep utolsó három napja, ekkor kerülnek megrendezésre a nagy karneválok.

Étkezés

A farsangot követő nagyböjt már nem igazán szokás, inkább csak pár dolgot tartanak be belőle szigorúan: hamvazószerdán, és nagypénteken háromszor esznek, de csak egyszer laknak jól, és péntekenként nem fogyasztanak húst.

Régen viszont (és elképzelhető, hogy most is vannak sokan, akik valóban tartják a szigorú 40 napot), betartották az emberek. A farsangi ételek mibenlétét ezért ide kell visszavezetni.

Farsangi ételek

Kiadós húsételeket, kocsonyát, sok disznóhúst ettek. Zsíros, nehéz ételeket, melyek felkészítették szervezetüket az eljövendőre.

Téli népszokások

A farsangi ünnepkör jelmezes megmozdulásait, férfi-női ruhacseréit a XV. századtól tartják nyilván, abból az időből vannak az első feljegyzések róla. A királyi udvartól kezdve a legkisebb faluig, az egész ország ünnepelt. Az alakoskodók kis párbeszédeket is folytattak egymással, nagyon jellemző volt a halottas játék és a lakodalmas játékok. Utóbbi közül a leglátványosabb a rönkhúzással összekötött mókaházasság, mely során a kidöntött fát végighúzták a főúton a fiúkból és lányokból álló párok. Közben bohókás esküvő játszódott le.

A farsang gondolatköre elsősorban a házasság körül forog, hiszen ekkor próbálták eladni a pár nélküli lányokat. Aki pártában maradt, ki is csúfolták.

Napjainkig megmaradt, leglátványosabb farsangi szokás a Mohácson zajló délszláv csoportok busójárása. Fából faragott álarcokat viselnek, mozgásuk, viselkedésük különböző rituálékhoz igazított.

A rönkhúzás is él a mai napig, ám ez inkább a nyugat-dunántúli területeken jellemző.

(jr)