Egy kalendáriumi regula szerint:
"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"
A téli hideg idő után alig tudjuk kivárni az első tavaszi napsugarakat. Viszont szinte minden évben ilyentájt, május elején - közepén, a napocska ha mutatkozik is, csak rövid időre mutatja magát. A népi hagyományok ismerői és tisztelői, de elsősorban a gyümölcsfákért, szőlőültetvényeikért aggódó gazdák ilyenkor legjobban a fagyos szentektől tartanak.

Május 12- én, Pongrác, 13-án Szervác és 14-én Bonifác van, ők hárman, valamint 25-én Orbán tartozik a fagyos szentek közé.

A fagyos szentek elnevezés utal arra, hogy a népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ekkor hirtelen hidegre változhatnak, az időjárás szeszélyessé válik, nem ritkák az éjszakai és a reggeli fagyok.
Számos helyen úgy tartják, hogy ekkor érnek ide a jéghegyek, s a három szent nagy károkat okozhat a gyümölcsösökben, a szőlőskertekben és a veteményes kertekben. Ha ezekben a napokban valóban hideg van, vagy nagy hideg várható védekezésül füstölni szoktak a kertekben.

A meteorológiai megfigyelések elemzései bebizonyították, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás. Alapja, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarki hideg légtömegek betörésének, az ezzel járó derült időnek és az éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő erős lehűlés, mint az időszak előtt vagy után.

Borús Rózsa utal arra, miért ruházta fel ilyen szereppel a három szentet a néphagyomány:
„Pongrác kánikulában, subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig, agyoncsipkedték a szúnyogok. Ezért haragszanak ránk, emberekre, s évről évre visszatérnek, hogy bosszantsanak bennünket.”

Szervác és Pongrác alakjához időjárás-jósláson kívül életükről, legendáikról kevesen tudnak részleteket. Pedig mindketten kitüntetett alakjai a szentek körének!

A naptárban első helyen álló Pongrác – aki a néphit szerint a vetést védi a fagy ellen – a Diocletianus-féle keresztényüldözések vértanúja volt a IV. században. Római sírjánál a hamis eskü elleni bizonyítási eljárásokat folytattak le.


Az ápolónők világnapja – 1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított.


Mai névnapok és jelentésük:

Pongrác : A görög Pankratész név latin Pancratius formájából származik, jelentése mindenható erő.

Gyöngyi : A régi magyar gyöngy szóból származik. Lehet a Gyöngyvér név becézése is, amely Arany János névalkotása (Buda halála). A költő magyarázata szerint a jelentése: gyöngytestvér.

Johanna : A János férfinév latin Johannes formájának a női megfelelője. A héber Johanan név görög Johannesz változatából (ill. ennek a hasonló hangzású latin Johannes formájából) származik. Jelentése: Jahve megkegyelmezett.

Viktor : Latin eredetű név, jelentése győző, győztes.

Germán : Német latin eredetű név, a latin Germanus névből származik. Jelentése dárda, kelevéz, édes testvér, törzsökös.

Dalma : Vörösmarty Mihály írói névalkotása, eredetileg férfinév (a Zalán futása című hőskölteményben). Forrása talán a nyelvjárási dalma szó, jelentése testes. Petőfi Sándor is használta saját álneveként. Női névként először Vajda Péter költő alkalmazta 1839-ben, majd később Jókai Mór.

Nerina : Görög mitológiai eredetű olasz név. A görög Nereiné névből származik, ez Néreusz tengeristen egyik leányának, az egyik Nereidának a neve.


ANNO érdekességek, évfordulók:

232 éve először jelent meg jégkrém reklám újságban, a New York Gazette-ben.

102 éve született Katharine Hepburn, Oscar díjas amerikai filmszínésznő.

101 éve Nathan B. Stubblefield szabadalmaztatta a drótnélküli rádió adót.