Minden idők legnagyobb rétisasállománya költ a Dél-Dunántúlon idén: a szakemberek több mint száz párat számláltak a napokban Magyarország legnagyobb, fokozottan védett ragadozó madarából - közölte Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) igazgatója.

"Korai még jóslatokba bocsátkozni, de a költő párok magas száma okán jó esély van az állomány jelentős növekedésére" - mondta Závoczky Szabolcs. Hozzátette, hogy a populáció gyarapodása főként a két évtizedes, Horvátországgal közös fajvédelmi programnak köszönhető, melynek eredménye, hogy országosan a húsz évvel ezelőtt becsült 25 párhoz képest ma már 200 pár él Magyarországon, több mint fele pedig a Dél-Dunántúlon.
A fajvédelmi programra példaként hozta fel, hogy a hivatásos természetvédők, a madártani egyesület, s más civil szervezetek összefogásával védőkörzeteket jelölnek ki, melyeknek köszönhetően januártól júniusig biztosítják a fészkelőhelyek zavartalanságát.
A rétisas január-februárban fészkel, a kotlási időszak 40 nap, majd miután kikelnek a fiókák, további 80-90 napot maradnak a fészekben a kirepülésükig. A fészkekben egy, kettő, ritkább esetben három tojás van, a költés 60 százalékban sikeres.
A közel 2,5 méter szárnyfesztávolságú madár hatalmas fészket rak, ehhez megfelelő háromágú öreg fát kell keresnie, amelyre biztonságosan építhet úgy, hogy rászáll a 2-3 centiméter átmérőjű gallyakra, letöri azokat, majd behordja a fészekbe, melynek béléseként sás, nád és kukoricacsuhé szolgálhat.
Az évenként szükségessé váló "fészektatarozáskor" a madár 20-30 centiméterrel magasítja a fészket, peremet alakít ki, valamint legbelül "csészét" hoz létre, amelyben a tojások fekszenek majd. Ha a fészkek valamilyen okból leesnének, helyükre gyakran műfészkeket raknak fel a rétisasvédelmi program résztvevői.
A rétisas főként a vizes élőhelyekhez kötődik, így a Tisza mentén és a Belső-Somogy mesterséges halastavainak körzetében, illetve a Dráva környékén tudott fennmaradni, ahol zavartalan helyeket és megfelelő táplálékmennyiséget talált. Tápláléka jelentős részét a halak teszik ki, de téli etetéskor az elhullott állatok tetemeit fogyasztja, amelyeket mindig egy bizonyos helyre tesznek ki nekik.
Az elmúlt három évben ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a mérgezésben elpusztult fokozottan védett ragadozó madarak száma.