Környezetünk tisztán tartása mindennapi igényeink egyike. A fizikai és energetikai szennyeződések zavarják hétköznapi létünket, mégis általában csak a fizikai dolgokra figyelünk oda. A fizikai síkon történő takarítás fortélyai mindenki számára ismeretesek, ezért nem firtatom őket. Ami viszont mindenképpen érdemel néhány szót, az a ránk ható energiák megtisztítása. Ez mindig lényeges, de az ünnepek előtt, talán valamivel nagyobb hangsúly helyeződik rá.
Otthonunk az a hely, ahol személyiségünket leginkább ki tudjuk fejezni. Belső igényeink, stílusunk, filozófiánk határozza meg elosztását, színeit, formáit. Ez az a hely, ahol pihenünk, baráti-, szerelmi-, családi kapcsolataink zömét megéljük, elmélkedünk, terveket, célokat gyártunk. Ide húzódunk vissza a világ zaja elől, itt regenerálódunk. Ezért fontos, hogy mindig tiszta, harmóniát, nyugalmat árasztó legyen az ott élők számára.
1.fizikai szennyeződés
2.elődök megrekedt rossz energiái
3.rendetlenség
„Olyan lehangoló ez a lakás, mindig rossz érzéseim vannak benne”
Aminek persze számos oka lehet, de az egyik lehetséges variáció mindenképpen a megrekedt, másoktól származó negatív energiák áramlása. Mert tetszik, vagy sem, a falak, bútorok, tárgyak, és maga az épület is magába szívja a valaha ott történteket. Sajnos sokszor megismétlődnek a sorsok egy tisztítatlan lakásban. A jó, boldog házasságban élők érthetetlen módon elválnak a költözés után, az addig egészségesek megbetegszenek, a normál testsúlyúak elhíznak, és még sorolhatnám. Ez persze nem szükségszerű, és egyetemleges „törvény”, de igen nagy a valószínűsége tértisztítás hiányában. Sokszor még a „takarításra” való hajlandóságot is akadályozzák, így biztosítva nyugodt terepet a múlt hordalékának. A megoldás mindenképpen az (amit azért ösztöneinktől vezéreltetve általában mindig megteszünk), hogy kifestünk, ha lehet burkolatokat cserélünk, és minden dolgot kidobálunk, amit esetlegesen ott hagytak elődeink. Ugyanez igaz ránk is. Életünk során mi is „szétdobáljuk” negatív dolgaink lenyomatát környezetünkben, így pár évente érdemes legalább kifestetni a lakást akkor is, ha különben a falak állaga nem kívánná ezt meg.
„Rend a lelke mindennek.”
Ki ne hallotta volna már eme régi bölcsességet? Konkrét, és átvitt értelemben is igaz. Ugye mindenkivel megtörtént már, hogy egy bonyolult időszakban, zavaros gondolatai közepette egyszer csak neki állt takarítani, kiszortírozni a ruháit, vagy átrendezni a bútorokat, „csetreszeket”, anélkül, hogy a folyamat elindulását észrevette volna? Nem véletlen. Alapvető szabály: olyan vagy kívül, amilyen belül. Ha a gondolatok, érzések megállíthatatlan összevisszaságban cikáznak fejedben, a környezeted is ezt a káoszt fogja tükrözni. Ez persze fordítva is igaz. Ha rendet teszel magad körül, kidobálod a felesleges, hely-, és porfogó dolgokat, jobban fogod érezni magad. Olyan, mintha egy sötét, sűrű, levegőtlen helyre betörne az éltető napfény és oxigén. Fellélegzel, megnyugszol, kiegyensúlyozottá válsz. Jobb színben látod a világot, mivel a szortírozás alatt észrevétlenül elvégezted a „belső takarítást” is, így könnyebben megtalálod a megoldást a problémáidra.
Ne engedj tehát soha a visszahúzó erőknek, melyek meggátolnának abban, hogy érzéseid szerint cselekedj. Hallgass ösztöneidre, azok nem csapnak be sosem. Még akkor sem, ha pillanatnyilag másképp néz ki a helyzet. Mert a legnagyobb lustaság közepén is érzi ott legbelül az ember, hogy rendet kéne tenni…
