Az áprilisi szezonnyitásra elkészül a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum új bejárata, a műemléki védettséget élvező mezőhegyesi vasútállomás mása és tavasztól utazhatnak a látogatók a skanzenvasúton is - mondta Cseri Miklós, a létesítmény főigazgatója.

A 19. század végének hangulatát idéző állomásépület felépítése része a tavaly megkezdett, összesen 2,2 milliárd forintba kerülő múzeumgyarapító programnak. Ebben - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében uniós forrásból és hazai pénzekből nyert pályázat révén - 4 ütemben gazdagodik a skanzen. Közülük a leglátványosabb az összesen 1400 négyzetméteres hajdani vasútállomás az eredeti pénztárral, váróteremmel, információs irodával és csomagmegőrzővel. A látogatók a jegyváltás után innen indulhatnak a meglévő 7 és az alakuló 8. tájegység több mint 200 épületegyüttesének felfedezésére.

A hazai tájak jellegzetes épületei közötti barangolás megkönnyítésére - a fejlesztési program keretében - szintén tavaszra készül el a skanzenvasút. A tájegységek között kanyargó, 2,4 kilométer hosszú pályán egy 1927-ben üzembe állított, magyar szabadalom alapján készült Ganz-Jendrassik motorvonat zakatol majd. Az aprólékos munkával restaurált, zöld-fekete színű vonat egyszerre 100 utast szállíthat. A vonat egyébként annak idején a Szentes-Aradcsanád szárnyvonalon közlekedett.

A főigazgató beszámolt arról is, hogy javában tartanak az észak-magyarországi falu felépítésének előkészületei. Ez a beruházás az Ipolytól a Bodrogig terjedő régió 27 településének 45 épületét foglalja magába. A múzeum munkatársai által kiszemelt régi házakat, melléképületeket darabokra szedik, elszállítják, a skanzenben pedig újra összerakják. A berendezés is eredeti: hozzávetőleg 6 ezer, a hajdani portákon használt tárgyat, köztük edényeket, szerszámokat gyűjtöttek össze.

Jelenleg az 1800-as évek végén épült, a skanzent gyarapító karancskeszi parasztház berendezésének makettjét állítják össze a szakemberek a fedett látványtárban. A palóc bútorokat úgy válogatják össze, hogy a majdani kiállítási helyen az eredeti falak között az eredetinek megfelelő egykori háló és lakószobát, konyhát ismerhessen meg a közönség. Az észak-magyarországi tájegység 2010-re készül el teljesen.

Ugyancsak jövőre adják át a nyitott muzeológiai műhelyt, ahol a régészek, muzeológusok munkáját ismerhetik meg az érdeklődők és elméleti képzésben is részesülhetnek. Az ilyen irányú ismeretek gyarapítására mind nagyobb az igény, sokan szeretnék falujuk, városuk helytörténetét feltárni vagy a családfa elkészítésével az ősöket felkutatni. Ehhez pedig újfajta oktatási szolgáltatásként kellő útmutatást kaphatnak majd a szentendrei skanzen látogatói - tette hozzá Cseri Miklós.